café mystra

Hajnali ébredés. Hajnali járat. Délben érkezem. Napsütötte Anglia. Mindig, amikor ott vagyok. A szív repes. Százéves ház, százéves cég. Nagyon is mai feladatok. Olaszos vacsora. A bor finom. Angol reggeli. A százéves ház már ismerős. Hosszú munkanap. A falu szép. Vacsi a tóparton a lemenő nap fényében. A legfinomabban elkészített étel. Jobb és talán könnyebb… Tovább »

Néha úgy érezhetjük, hogy a nap mint nap ismételt teendőink egy idő után túlságosan gépiessé, monotonná válnak, így elveszítjük az érdeklődésünket és lelkesedésünket. Ha arra eszmélünk, hogy már nem okoz akkora örömet a munkánk, mint korábban, vagy túlságosan megterhelővé válnak a hétköznapi feladatok, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogyan tudnánk kizökkenteni magunkat a mókuskerékből. A legjobb… Tovább »

A nagy rohanásban és zajban sokszor a saját gondolatainkat sem halljuk meg. Csak megyünk előre rendíthetetlenül, intézzük az észrevétlenül egyre csak szaporodó dolgainkat, próbálunk fennmaradni a víz felszínén. Közben pedig minden pillanatban ott fenyeget a csapda, hogy lassan elveszítjük a kapcsolatot belső önmagunkkal. Kergetjük a vágyainkat, miközben megfeledkezünk az álmainkról. Mástól várjuk a boldogságot, mások… Tovább »

Ezen a héten leckét kaptam magamtól arra, hogy a múltat meg kell bocsátani. Helyénvaló visszanézni, de nem szabad bennragadni a múltban. Az a valaki, aki akkor voltam, már nem létezik. A mostani önmagam persze tartalmazza az akkori énemet, de már nem azonos vele. Némi belső munka és fájdalom árán végül eljutottam a felismeréshez, hogy jogomban… Tovább »

Nagyon húzós hetem volt az irodában és többször is megfogalmazódott bennem, hogy ez a stressz már túl sok, ez így már nehezen viselhető, valamit másképpen kellene csinálni. Ilyenkor újra és újra eszembe jut, hogy ha a körülményeken nem is tudok mindig változtatni, a hozzáállásom és az események kezelésének módja alighanem csak tőlem függ. Érdemes ezért… Tovább »